Vajdahunyadon a városi RMDSZ szervezésében, a római katolikus, református, baptista és pünkösdi magyar egyházak együttműködésével, valamint helybeli vállalkozók, a Nyugati Jelen napilap és a magyarországi Vas megye támogatásának köszönhetően tanszereket tartalmazó ajándékcsomagokat osztottak szét a magyar diákoknak. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő hangsúlyozta a magyar nyelvű oktatás fontosságát, különösen szórványvidéken. Hauer Erich megyei RMDSZ-tanácsos, a dévai Traian Elméleti Líceum aligazgatója ekújságolta, hogy Hunyad megyében a magyar nyelvű oktatás jelentősen bővült az utóbbi években. /Chirmiciu András: Ajándék a vajdahunyadi magyar diákoknak. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./
2002. október 19.
A dévai Magyarok Nagyasszonya kollégium és magániskola már régóta híressé vált Erdélyben. Az intézmény évről évre bővül, egyre több gyereknek biztosít nevelést és oktatást. Böjte Csaba atya és munkatársai hitének, illetve számos határon túli intézmény anyagi támogatásának köszönhetően okt. 18-án új leánykollégiumot avathattak Déván. Az Apáczai Közalapítvány 15 millió forinttal járult hozzá az épület megvásárlásához és felújításához. Az új kollégiumban 36 leány talál jól felszerelt, modern otthonra civilizált tanulási körülmények között, piarista nővérek felügyelete alatt. /Chirmiciu András: Leánykollégium-avató Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./
2002. október 22.
Déván, a könyvkiállításon Balog Zoltán, a csíkszeredai Erdélyi Magyar Könyvklub marketing igazgatója elmondta, örül, hogy szórványba is hozhat magyar könyvet. A csíkszeredai Erdélyi Magyar Könyvklub csak magyar nyelvű könyvek kiadásával és forgalmazásával foglalkozik. Kiadványaikat katalóguson keresztül lehet megrendelni. Nagykereskedelemmel is foglalkoznak, van egy könyvesboltjuk Marosvásárhelyen, de fő irányzatuk mégis a klubtevékenység. Közel harmincezer tagjuk van, közel nyolcszáz településen. Legtöbben a Székelyföldön vannak, de egész Erdélyben van olvasójuk, sőt Csángóföldön, Bukarestben, Jászvásáron, Galacon, Pitesti-en is vannak klubtagok. Olyan településekre is szállítanak, ahol eddig soha sem volt magyar nyelvű könyv. A klub támogatásokkal segíti az erdélyi magyarságot. Például az "Erdély képes története" eladásából származó bevétel 10%-ával, 32 millió lejjel támogatták a dévai Szent Ferenc Alapítványt a marosillyei Bethlen-kastély felújításában. /Chirmiciu András: Magyarságot összetartó szerepünk is van. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./
2002. október 28.
A Maros Művészegyüttes okt. 25-én Petrozsényban, másnap Déván lépett fel. Kalotaszegi néptáncok szerepeltek műsorukon. /Chirmiciu András: Erdélyi néptáncelőadás Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./
2002. október 31.
Csernakeresztúr megmaradt magyarnak a környező román tengerben. A település közel 1700 lelket számlál, kétharmad részben magyar. Követendő példa lehet ez Erdély és az egész Kárpát-medence magyarjainak. Lakói a madéfalvi veszedelem elől elmenekült bukovinai székelyek, akiknek egy csoportja érkezett 1910-ben mai lakhelyére, főleg a régi, bukovinai Andrásfalváról. A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület 1994 májusában alakult meg. Szabó Julianna, az egyesület alelnöke elmondta: a hagyományőrző csoport rendszeresen tart néptáncot és népszokásokat bemutató előadásokat itthon és külföldön is. Kolozsváron szinte minden évben fellépnek, Székelyföldön is, és persze Déván, Vajdahunyadon, Pusztakalánon még gyakrabban. A mintegy 40 tagú egyesületben minden korosztály képviselteti magát. Az egyesület teljesen amatőr, saját kezűleg készítik öltözéküket. A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület minden évben részt vesz a Bukovinai Székely Fesztiválon, amely jövőre a vajdasági Székelykevén lesz. Ugyanis a csernakeresztúriak tagjai a bonyhádi székhelyű Bukovinai Székely Egyesületnek, amely az Erdélyben és Magyarországon, de még Jugoszláviában is szétszóródott bukovinai székelységet tartja össze. Sokszor léptek fel Bonyhádon. A magyarországi támogatás fontos a külföldi turnék költségeivel kapcsolatban, de a Dévai Polgármesteri Hivatal is támogatja az önképző csoportot. A lelkes keresztúriak 1995-ben bukovinai székely tájházat nyitottak meg. A tájház az eredeti, 1910 körüli telepesek életmódját és házberendezését tükrözi. /Chirmiciu András: Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./
2003. május 29.
Mircia Muntean, Déva liberális polgármestere furcsa szövetségest talált magának. Máj. 28-án Gheorghe Funar kolozsvári polgármester Dévára látogatott. Funar Déván is kikelt a magyarok ellen. A máj. 31-re tervezett sepsiszentgyörgyi "románellenes" és "alkotmányellenes" rendezvény betiltására nyílt levélben szólította fel Adrian Nastase kormányfőt. Amennyiben nem tesz eleget kérésének, bizonyára a miniszterelnök személyesen is támogatja a "magyar irredentizmus románellenes tevékenységét", áll a kolozsvári polgármester levelében. /Chirmiciu András: Furcsa szövetséges. Nem csak a magyarok az ellenségek. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./
2003. július 26.
Szabó Árpád unitárius püspök a vele készült beszélgetésben kitért arra, hogy az erdélyi unitárius egyház 72 ezer lelket számlál, tíz év alatt több mint 10 ezer fővel csökkent az unitáriusok száma. Ennek ellenére vannak olyan városok is, ahol szaporulatról is lehet beszélni. Székelykeresztúron, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön több a születés, mint az elhalálozás. Kolozsváron viszont évek óta messzemenően több a temetés. Az egyházaknak össze kell fogniuk a gazdasági és a politikai élet meghatározó személyiségeivel közös, hosszú távú stratégia kidolgozása céljából. Széles körű magyar fórumra lenne szükség. A püspök elmondta, hogy szoros kapcsolatot építettek ki a többi magyar történelmi egyházzal. /Chirmiciu András: Széles körű magyar fórumra lenne szükség. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 26./
2003. augusztus 6.
Zajkány falu határában, a történelmi Erdélyt Bánságtól elválasztó Vaskapunál volt egyszer egy emlékmű. A Hunyad megyei magyarság állította a millennium évében (1896), Hunyadi János török fölötti ottani győzelme tiszteletére. Tizenegy éve eltűnt a buzogány az emlékmű tetejéről, az idén tavasszal, húsvét táján a többi résznek is nyoma veszett. Pedig az emlékmű ápolása, karbantartása, esetleges felújítása szerepelt a 2002-es SZDP-RMDSZ protokollumban. Augusztus első napjaiban már a helyet is alig lehet felismerni, a bozót mindent benőtt. Kovács Jenő Vas megyei (Magyarország) honatya több, károkat szenvedett erdélyi emlékmű visszaállítását szorgalmazta. Elképzelései szerint Zajkányban az eredeti hasonmását állítják fel. Erre az anyaországiak anyagi fedezetet, akár munkaerőt is biztosítanának. /Chirmiciu András: Magyarországi segítség a zajkányi emlékműnek. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 6./
2003. november 22.
Komoly erőfeszítéseket tesz a Román Hírszerző Szolgálat annak érdekében, hogy megszabaduljon szekus múltjától, és modern titkosszolgálat látszatát keltse. Mindez csak kozmetikázás a CNSAS szerint. Törökországban a múlt hét végén és ezen a héten sok emberáldozattal járó merényleteket követtek el. A török titkosszolgálat azt gyanítja, hogy a felrobbantott bombákat Románián és Bulgárián keresztül csempészték a helyszínre. Szeptemberben az egyiptomi belügyminiszter azt állította, hogy az al-Kaida többek között Romániában is szorgalmasan építi hálózatát. Ennek az állításnak a valódisága nem bizonyosodott be. /Chirmiciu András: Titkosszolgálat. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22/
2004. január 9.
Csernakeresztúr az egyetlen magyar többségű Hunyad megyei település. Zömében bukovinai székelyek lakják, akik ellenálltak minden megpróbáltatásnak. Az elmúlt tanévben a csernakeresztúri iskola magyar tagozatán, az összevont 1–4. osztályban összesen 20 gyermek tanult. /A román tagozat diákjainak 30–40%-a is magyar./ A tanügyi törvény értelmében ilyenkor csupán egy tanító alkalmazása indokolt. Traian Parau igazgató szigorúan ragaszkodott a törvényes előírások betartásához. Tóth János plébános nem fogadta el a mostoha körülményeket Hosszas tárgyalások után a Hunyad Megyei Tanfelügyelőség behunyta a szemét egy második tanító tevékenysége felett – ám az állam nem biztosított neki semmiféle fizetést. A tanító, Bajnócki Izsák megérkezett Csernakeresztúrra. Természetesnek tűnt volna, hogy fizetését, ellátását a falu lakossága, vagy a magyarság érdekképviseleti szervei vállalják magukra. Ehelyett Tóth János plébános biztosított a fiatal tanítónak fizetést és szállást. Egy egész évig. Az RMDSZ nem segített. /Chirmiciu András: Csernakeresztúri magyar iskola. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./
2004. január 21.
A szórványnak számító Hunyad megyében volt 1992 és 2002 között Erdély 16 megyéje közül arányosan a magyarság lélekszámában a legnagyobb visszaesés. 2003 viszont javuló tendenciát mutat: Hunyad megyében a magyarság apadási folyamata lassult. A 2003-as tényadatok, zárójelben a 2002-es adatok: A dévai csángótelepi római katolikus egyházközösségben 12 (6) esküvőt, 7 (16) keresztelőt és 33 (44) temetést, a dévai belvárosi római katolikus egyházközösségben 8 (9) esküvőt, 23 (17) keresztelőt, valamint 23 (32) temetést, a dévai református gyülekezetben 18 (22) temetést, 7 (5) esküvőt és , 4 (0) keresztelőt regisztráltak. A megyeszékhelyen még így is csökken a magyarság száma. Vajdahunyadon a római katolikusoknál 13 (12) esküvőt, 35 (37) keresztelőt és 41 (47) temetést, a vajdahunyadi református egyházközösségben 5 (11) esküvőt (ebből csak egy színmagyar), és 8 (11) keresztelő mellett 16 (30) temetést jegyeztek be. Vajdahunyadon tehát tovább csökken a magyarság lélekszáma. A Zsil völgye fővárosában, Petrozsényban a római katolikus egyházközösségben 16 (19) esküvőt, 25 (34) keresztelőt és 53 (68) temetést, a petrozsényi reformátusoknál 5 (4) esküvő és 10 (5) keresztelő mellett 21 (34) temetést, a petrozsényi unitárius egyházközösségben 1 (1) esküvőt és 9 (8) temetést tartanak nyilván. A vulkáni római katolikus közösségben 9 (8) esküvő, 25 (31) keresztelő és 21 (16) temetés volt, a vulkáni reformátusoknál pedig 4 (5) esküvő, 6 (3) keresztelő és 20 (15) temetés. A lupényi római katolikus egyházközösségben 8 (8) esküvő, 12 (17) keresztelő és 71! (23) temetés történt tavaly, a lupényi református gyülekezetben pedig 6 (4) esküvő, 10 (8) keresztelő (közülük 3 Urikányban), és 26 (16) temetés, továbbá a lupényi unitáriusoknál 2 (3) keresztelő és 4 (3) temetés volt. A megye többi magyarlakta településén a helyzet a következő. A pusztakaláni római katolikus egyházközösségben 4 (4) esküvő és 8 (3) keresztelő mellett 17 (20) temetés volt. A bácsi-pusztakaláni református gyülekezetben 2 (2) esküvőt, 2 (1) keresztelőt, és 8 (2) temetést regisztráltak, majdnem fele-fele arányban Bácsi község és Pusztakalán városa között. A piskitelepi református egyházközségben 3 (2) keresztelőt (ebből egy Harón), 7 (11) temetést (ebből 3 Harón) tartanak nyilván. Esküvőből is volt 2 (az egyik szintén Harón), holott az előző évben nem volt. A csernakeresztúri és piskitelepi római katolikus egyházközösségekben összesen 8 (3) esküvőt (ebből 1 Piskitelepen) és 9 (2) keresztelőt regisztráltak. A temetések száma 21 (22) volt, ebből 7 Piskitelepen. A szászvárosi reformátusoknál az előző évhez hasonlóan tavaly sem volt esküvő. Volt viszont 2 (2) keresztelő és 2 (6) temetés. A szászvárosi római katolikus egyházközösségben 3 (0) esküvő, és 12 (8) keresztelő mellett 3 (2) temetés is volt. A megyei adatokat összegezve: 2003-ban tovább csökkent a magyarság. A temetések száma még mindig nagyobb, mint a keresztelőké, azonban a 2002-es arány, amikor egy keresztelőre nagyjából három temetés jutott, mégis javult. Hunyad megyében nehezek az életkörülmények, magas a munkanélküliség, nagy a szegénység, az elvándorlás is számottevő. /Chirmiciu András: Megyei magyarság-összkép. Mérséklődik a fogyás. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 21./
2004. március 13.
Márc. 11-én zsúfolásig megtelt Déván a Melite református gyülekezeti ház, az Eminescu-Petőfi Általános Iskola diákjainak márc. 15-i ünnepi előadásán. Deák Piroska tanárnő ezúttal is színvonalas műsort állított össze. /Chirmiciu András: Petőfi-emlékest Déván. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./
2004. április 5.
Háromnapos konferencián vettek részt a hét végén Déván a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió szakszervezeti vezetői. Hunyadi kezdeményezésre Arad, Temes, Krassó-Szörény, Békés, Csongrád, és Bács-Kiskun megyék, valamint Vajdaság képviselői az együttműködés elmélyítése mellett foglaltak állást. Déván a magyarországiak és a vajdaságiak a romániai szakszervezeti, illetve munkatörvénnyel ismerkedtek. – Bizonyos részeket módosítani kell 2007-ig, az EU-csatlakozás várható időpontjáig, mondta Sárosi Péter Bács-Kiskun megyei szakszervezeti vezető. Különösen a kollektív munkaszerződés rendszere tér el lényegesen az EU jogszabályaitól. /Chirmiciu András: Tapasztalatcsere az EU-integráció küszöbén. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 5./
2004. május 6.
Közel féléves szünet után újraindult a Nyugati Jelen dévai fiókszerkesztőségben székelő helytörténeti kör. A gazdag történelmi hagyatékú Hátszeg vidékét keresték fel. Hátszegen sok középkori magyar vonatkozású templom, várrom, vagy nemesi kúria található. Első állomásuk a felsőszálláspataki vár volt. A várból már csak egy romos bástya maradt meg. 1962-ben még mind a 4 bástya látható volt. A Hátszeg várostól pár kilométerre található Naláczy kastély az önkormányzat tulajdonát képezi. A hátszegi református templom a XIX. század elején épült. A körülbelül 100 fős gyülekezetnek tavaly sikerült kívül felújítania az épületet. A katolikus templomot a Nopcsa család építette 1745-ben. Erdély egyik legrégebbi épségben megmaradt temploma, az őraljaboldogfalvi. Az őraljaboldogfalvi református műemléktemplom valószínűleg a XIII. század elején épült. A freskó felirata: Ez az eklézsia szenteltetett a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére 1314-ben. Manapság Őraljaboldogfalván talán 10 református sincs, s a katolikusok száma sem sokkal nagyobb. /Chirmiciu András: Templomok, várromok, nemesi kúriák. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 6./
2004. június 23.
Bukarestben Erdélyhez hasonló eredmények születtek, gyökeresen eltérők az ország többi részétől. Míg Moldvában és Havasalföldön a kormánypárt /SZDP/ magabiztos győzelmet aratott, Erdélyben az ellenzéki liberális–demokrata szövetség diadalmaskodott, helyi, megyei tanácsokat vagy polgármestereket illetően egyaránt. Az SZDP szinte teljesen ellenőrzése alatt tartja az információ és véleményformálás elsőszámú forrását jelentő elektronikus médiát, s nagymértékben az írott sajtót is. 1992-ben, 1996-ban és kisebb mértékben még 2000-ben is szinte kettétört az ország a Kárpátok vonulatain. A főváros akkor is a nyugati tartományt követte, nem természetes környezetét. Több mint nyolcvan év után nyilvánvaló, hogy Erdélyben az értékrend még mindig lényegesen különbözik az ország többi részétől. /Chirmiciu András: Földrajz. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./
2004. augusztus 2.
Schreter Károly Petrozsény régi-új polgármestere, mivel 1996 és 2000 között egyszer már volt polgármester Petrozsényban. A 75 esztendős demokrata párti polgármester jól ismeri a bányászváros gondjait. Elmondta, hogy a múltban nagyon jó viszony volt a magyarok és a többiek között, s reméli, mindez így is marad. 1997-ig még magyar nyelvű középiskola is működött Petrozsényban, ma viszont már elemi iskola sincs. Schreter Károly elismerte, hogy magyar iskolára szükség van. Petrozsény testvérvárosa a magyarországi Várpalota. Nemrég 30 várpalotai gyermek járt Petrozsényban, hamarosan innen indul 30 gyermek Várpalotára. – Petrozsény számottevő szociális problémákkal szembesül. /Chirmiciu András: Prioritásai a polgárok gondjai. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 2./
2004. október 4.
Hunyad megyében az RMDSZ okt. 2-án tartotta belső választását. Déván a 15 helyi szervezet 113 küldötte vett részt. 104 szavazattal a vajdahunyadi Winkler Gyula képviselő bizonyult a legnépszerűbb Hunyad megyei RMDSZ-es politikusnak, aki a képviselőházi lista első helyét választottak. Szőts Lajos, a dévai szervezet jelöltje a képviselőházi lista második helyére került. A petrozsényi Babóczi Imre került a szenátori lista első helyére, a lupényi Dézsi Attila pedig a másodikra. /Chirmiciu András: Belső választások a Hunyad megyei RMDSZ-ben. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./
2004. november 8.
Idén is több száz unitárius fiatal zarándokolt el nov. 7-én magas Déva várába, Dávid Ferenc egyházalapító sírjához. Erdély szinte minden térségéből jöttek. Tavaly Déván unitárius templomot szenteltek fel. Az ünnepi megemlékezést az ODFIE várjátéka követte. Végül dalok kíséretében az egybegyűltek fáklyákat gyújtottak, és virágokat helyeztek el Dávid Ferenc sírjánál. /Chirmiciu András: Unitárius zarándoklat a dévai várba. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./
2004. november 15.
Szinte minden korosztály számára tartogatott valami érdekességet a nov. 9. és 13. között megrendezett Zsil-völgyi Magyar Ifjúsági Napok rendezvénysorozata. Bábjátszás, táncház, színházi előadás, koncertek és szüreti bál is volt. Soós Emőke, a sepsiszentgyörgyi színház bábszínésze bábjátszásra tanította két lupényi óvoda, valamint egy petrozsényi óvoda és egy iskola gyerekeit, diákjait. A szervezők, a lupényi MADISZ, a petrozsényi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, valamint a két város RMDSZ-szervezete a felnőttekről sem feledkeztek meg. A magyarországi Misztrál és Orthent együttesek, valamint a kolozsvári Zurboló közös előadására került sor Lupényban. /Chirmiciu András: Zsilvölgyi Magyar Ifjúsági Napok. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./
2004. november 22.
Nov. 21-én Petrozsényban zsúfolásig megtelt a fennállásának 80. évfordulóját ünneplő unitárius templom. Beiktatták a Székelyföldről Petrozsényba jött Bálint Róbert lelkészt. Az unitárius templom 80. évfordulója egybeesik Petrozsény várossá nyilvánításának 80. évfordulójával, jelezte magyar nyelvű felszólalásában Schreter Károly, Petrozsény polgármestere, aki anyagi segítséget is nyújtott a templom teljes felújítására. A felújítás novemberben ért véget. Ehhez evangélikusok, reformátusok és római katolikusok is besegítettek, hangsúlyozta a zsilvölgyi ökumenizmus szellemét az ifjú lelkész. /Chirmiciu András: Áldás a bástyák megvédésére. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 22./
2005. február 11.
A Trianon-film alaposan felbolygatta a kedélyeket. Végül is ez volt az alkotás egyik célja: megmozgatni az anyaországi és határon túli magyarságot, felhívni a figyelmet a nemzeti öntudat elsorvadására. A huszadik századi magyar történelem vezérfonala a Trianon okozta trauma, az ebből fakadó mélységes keserűség és szomorúság, amelyet az elszakadt nemzetrészekkel szembeni rossz bánásmód tovább fokozott. Pozitívum, hogy a Trianon egyáltalán képernyőre került Romániában. /Chirmiciu András: Trianon. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 11./
2005. február 14.
Február 12-én Vajdahunyadon a római katolikus templomban dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek pappá szentelte Benkő Attilát, a város szülöttjét, aki ferences szerzetes lesz. Márton Áront pontosan 66 esztendővel azelőtt, 1939. február 12-én szentelték püspökké, és Vajdahunyadon a mostani előtti utolsó római katolikus papszentelést is Márton Áron végezte 1941-ben, amikor 5 papot szentelt fel. /Chirmiciu András: Papszentelés Vajdahunyadon 64 év után. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 14./
2005. február 22.
Egyszer s mindenkorra le kell leplezni a Securitatét, szögezte le Traian Basescu államelnök. Az utóbbi időben felszínre került adatok arra utalnak, hogy a közvagyon mértéktelen fosztogatása, a több ezermilliárdos sikkasztások szálai az egykori szekusokhoz vezetnek. Legyen szó az onyesti RAFO-ról, a bankrendszer kilencvenes évekbeli kifosztásáról vagy a humanista pártvezér óriási vagyonának eredetéről. A szekusok és az óriássikkasztások közötti kapcsolat már a külföldi sajtóban is port kavart. Másfél évtized alatt jóformán egyetlen óriás-sikasztás ügyét sem sikerült teljesen felgöngyölni. Mindezek nem kerülték el az államfő figyelmét, aki rájött, hogy a Securitate leleplezése nélkül a korrupcióellenes hadjárat fabatkát sem ér. Az előző nekifutás kudarcba fulladt, amikor Emil Constantinescu nyilvánosan beismerte, hogy “legyőzte a Securitate”. /Chirmiciu András Összefonódás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./
2005. április 15.
Gyakorlatilag felmérhetetlen, hogy helyhiány vagy más okok miatt mennyi kincs porosodik vagy penészedik a régió múzeumainak raktáraiban, pincéiben. A tárgyak jelentős része a magyar történelemhez kötődik. Aradon Peter Hügel, az aradi múzeum igazgatója korszerűsítési elképzeléseit kínkeservesen verekszi csak át környezetén. – Az 1848-as részből a ’70-es évek elejéig sokkal többet lehetett látni, mint ma. Akkor Ceausescu ideológusainak parancsára az 1848-as részleget szétverték, helyét a dák ősök és a szocializmus dicsőítése vette át. 1989 után a kommunista relikviákat leszedték, de a történelemszemlélet mit sem változott. Peter Hügel szeretne több 1848-as anyagot kiállítani. A Feszty-hármaskép végleges helyét az igazgató nem a múzeum falain belül képzeli el. Szeretné a katolikus templom udvari épületeinek egyikében állandó helyet találni, s hosszú évekre megőrzésre odaadni az egyháznak. Hügel elismerte, hogy a raktározási körülmények borzalmasak, a falak vizesek, pereg a vakolat, a kincsek állapota pedig folyamatosan romlik. Puskel Péter, Arad múltjának egyik legavatottabb ismerője szerint elérkezett az idő, hogy előkerüljön a raktárból Aradi Zsigmond Búsuló Arad című szobra, Csiky Gergely, Fábián Gábor mellszobra, a Kossuth-szobor, Huszár Adolf Szabadság-szobrának makettjei, Arad szabad királyi város kincsesládája, több tucatnyi értékes festmény, és még lehetne sorolni. Bizonyos aradi román körök hallani sem akarnak a ’48-as részleg kibővítéséről, más magyar ereklyék leporolásáról. Eltekintve a bányamúzeumoktól, Hunyad megyében elvileg három történeti vagy néprajzi múzeum létezik. Azért csak elvileg, mert a legjelentősebb, a dévainak helyet adó épület közel egy évtizede felújítás alatt áll, s azóta nincs állandó kiállítás. A múzeum alapítása dr. Téglás Gábor és dr. Torma Zsófia, a földkerekség első amatőr régésznőjének nevéhez, pontosabban az általuk 1882-ben létrehozott “Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulathoz” fűződik. Az általános történeti múzeumból a 80-as években a “dák és római civilizáció múzeuma” lett. Az elnevezés a mai napig megmaradt. A múzeum gyűjteménye akár százezernél is több darabból áll, állította Bodó Krisztina régész, a múzeum munkatársa. Sok régi kőszobor, oszlopdarab vagy egyéb kőfaragvány Déván a szabad ég alatt áll. Vajdahunyadon van a másik múzeum, ott is folynak ásatások. Szászvároson a Néprajzi Múzeum nem panaszkodhat helyhiányra, de a magyar vonatkozású kiállított tárgyak jóformán teljességgel hiányoznak. /Chirmiciu András: Pincekultúra. Múzeumok rejtegetett magyar kincsei. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./
2005. április 18.
Április 16-án a dévai magyar iskolát létrehozó Geszthy Ferenc Társaság vezetősége fórumot szervezett a szülőkkel az új tanintézmény működési alapszabályzatának megvitatására. Egyes szülők a filológiai osztály megszűnését, egy gazdasági-vendéglátóiparival való felcserélését nehezményezték. Varga Károly, a Geszthy Ferenc Társaság elnöke elmagyarázta, hogy a filológiai osztályok végzősei nem igazán tudnak elhelyezkedni egyetemi továbbtanulás nélkül. Az új felépítésben a diákok különböző fokozatú okleveleket kaphatnak, hangsúlyozta Máté Márta kisebbségi tanfelügyelő. /Chirmiciu András: Megyei fórum az iskoláért. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./
2005. április 26.
Markó Béla RMDSZ-elnök a vele készült beszélgetésben cáfolta a liberális berkekből származó értesülést: azért szorgalmazzák az északi autópályát, mert még mielőtt nyilvánosságra hozták volna a pontos útvonalat, az SZDP és az RMDSZ elöljárói telkeket vásároltak ott, s az államosítással lenne valamilyen spekuláció. Kijelentette: nincs tudomása ilyesmiről. Arra a kérdésre, hogy milyen szempontok alapján történt a kormánytisztségek betöltése, Markó leszögezte: szakmai hozzáértés és egy politikai program vállalása, az RMDSZ, illetve a közös kormányprogram vállalása. Ez volt a két szempont. Az újságíró megjegyezte, Hunyad megyében – még helyi RMDSZ-körökben is – értetlenséggel fogadták Borbély Károly ifjúsági államtitkár kinevezését, aki Takács Csaba ügyvezető elnök unokaöccse. Markó azt válaszolta, hogy tudomása szerint nagyon jól felkészült szakember. /Chirmiciu András: A tömb és a szórvány egyaránt fontos. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./
2005. május 26.
Ausztriai és németországi vendégek jelenlétében nyílt napot szerveztek a 2002-ben felavatott petrozsényi Caritas háznál, mely során a mindenki megismerkedhetett a római katolikus egyház segélyszolgálatának tevékenységével. Az 1997 óta működő Caritas segélyszolgálat körülbelül 70 nélkülöző családot segít alapvető élelmiszerekkel. Házibeteg-ápolással foglalkozik két asszisztensnő, magyarázta a Dubyk Nóra, a Caritas ház vezetője. A Maria Stein elnevezésű menedékhelyen 10-15 utcagyereket karolnak föl. Hamarosan bővül a szeretetszolgálat tevékenysége. Legtöbb rendezvényük a gyerekeknek szól. Nyaranta magyar és román nyelvű ifjúsági táborokat szerveznek. A Caritas ugyanis mindenki számára nyitott. /Chirmiciu András: Ismerkedés a petrozsényi Caritas házzal. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./
2005. június 6.
Június 4-én tartották Hunyad megyében az RMDSZ tisztújító közgyűlését. Hunyad megyében az RMDSZ politikai súlya meghaladja a szórványmagyarság számbeli arányát, ismertette az utóbbi évek egyik legfontosabb eredményét Winkler Gyula elnök. Tavaly az RMDSZ megyei képviselői nem jutottak be sem a parlamentbe, sem a megyei tanácsba, s a helyi tanácsosok száma is 11-ről 7-re csökkent. Winkler Gyula megyei RMDSZ-elnök újabb kétéves mandátumért szállt ringbe, méghozzá egyedüli jelöltként. Winkler Gyulát újraválasztották. Célkitűzése az olajozott információáramlási gépezet, illetve az épülő dévai magyar iskola felfuttatása. /Chirmiciu András: Régi-új elnök a Hunyad megyei RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./
2005. július 8.
Hunyad megyében Déván összesen 73 díszpolgári cím odaítélése történt. Dévának bizonyára nem lenne túl sok díszpolgára, ha 1978-ban Károlyi Béla nem létesíti éppen itt az azóta világhíressé vált női tornaiskolát. A legtöbb díszpolgári címet sportolóknak ítélték oda. Károlyi Béla és felesége, Mártha Déva díszpolgárai (1997 óta). Mátyás József, aki évtizedeken át Hunyad megye egyik legjelentősebb képzőművésze volt, három évvel 2002-ben bekövetkezett halála előtt részesült a kitüntetésben. Vajdahunyadon is elsősorban a sportolókat tüntettek ki. /Chirmiciu András: Hunyad. Feltornászták magukat. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./
2005. július 27.
Erdély egyik legjelentősebb honfoglalás-kori magyar temetőjét tárjak fel Hunyad megyében, Szászváros határában a nagyszebeni és a németországi Tübingen egyetem ifjú régészei. A feltárt sírok anyaga egyértelműen a második honfoglaló nemzedékre utal, nyilatkozta Marian Tiplic, a nagyszebeni egyetem ifjú tanszékvezetője, az ásatások vezetője. Állandó településről van szó, melynek elhelyezése – egy domb tetején – arra utal, hogy a Maros völgyének ellenőrzése lehetett az itteni magyarok célja. Az erdélyi törzs (a gyulák nemzetségének) fejedelmi központja a Szászvárostól kevesebb, mint 50 kilométerre lévő Gyulafehérvár környékén alakult ki. A honfoglalás első nemzedéke idejében a magyarok lovaikkal és fegyvereikkel együtt temetkeztek, a valamivel későbbi szászvárosiból azonban már hiányoznak a kardok és az állati csontok. A 62 eddig feltárt sírban női, gyermek- és férfi tetemekre bukkantak. Marian Tiplic reményei szerint a szászvárosi temető 80-90 sírból állhat. Amennyiben feltételezése helyesnek bizonyul, a szászvárosi lenne az első teljesen feltárt magyar temető Erdélyben. A Maros partján számos egyéb magyar temető létezik, amelyeket azonban csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem tártak fel. Az előző kategóriába tartozik a nagy gyulafehérvári temető, a piskitelepi, dévai és vajdahunyadi pedig az utóbbiba. Déván, például, az 1970-es években véletlenül bukkantak honfoglalás kori magyar sírokra, a Securitate azonban nyomban betiltott bármilyen régészeti kutatást, sőt még beszélni sem volt szabad róla. Az ásatásokat az interetnikai kapcsolatok állami hatósága támogatja anyagilag, szállást a Böjte Csaba atya által irányított Szent Ferenc Alapítvány biztosít ingyenesen szászvárosi központjában. /Chirmiciu András: Magyarok a nép és nemzet közötti időben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 27./
